Február vége van, az utolsó bejegyzés a születésnapomon volt, úgyhogy itt az ideje már a következőnek.
Szóval a legutolsó bejegyzésem idején még nem tudtam, hogy nem kapok kolit.
Mert hát ugye nem kaptam, amit február 5-én, szombaton közöltek, és kedd délig ki kellett költözni. Kedves dolog, hagynak az embernek másfél napot, hogy találjon magának valami helyet, ahova egyáltalán a cuccát berakhatja, amit a koliból kipakolt, nem hogy még valami olyat, ahol a fejét álomra hajthatja. Na hát én elkezdtem keresni még szombaton, Gergővel lett volna elvileg közösen, de aztán mégse így lett. Ezt nem igazán részletezném, a lényeg az, hogy nem sikerült albit találni, viszont közben sikerült felvenni a kapcsolatot egy egyházi fiúkollégiummal.
Gondolom nektek is elég durván hangzik így első olvasásra, én is így voltam vele, de aztán nagyon kellemesen csalódtam. Azon a héten kb 3x voltam fent Pesten, kiköltözni a koliból, beszélni ezzel a másik kolival, meg pakolni. A végeredmény a következő: Az egyetemtől való távolság (koli szobaajtótól egyetemkapuig) 2 (igen, tényleg 2 perc, cipőhúzással együtt) percről jó 50-re nőtt, tehát nem elég 8kor felkelni, hogy 8:15-re zuhannyal mindennel beérjek, hanem kb 6 fél7 körül kell ébredni. "Kimenő" este 11-ig van, amit nem kell véresen komolyan venni, csak ha tovább szeretnék kint maradni, akkor szólni kell. Cserében viszont egy nagyon jó, új állapotú koli, közös, mindennel felszerelt konyhával, mosógéppel. Mint kiderült, nem is arról a szó szoros értelmében vett koliról van szó, hanem egy emeletes családi ház emeletéről. 4 szoba, 9 ágy, összesen 6 ember.  Saját egyágyas szoba, hozzá saját fürdőszoba, és olcsóbb, mint egy lepukkant albérlet. Utólag nem bánom, hogy ide kerültem, a távolságért úgy érzem elég kárpótlást kaptam. Erről most egyenlőre ennyit, megkezdődött a suli, mennek az előadások, gyakok, szóval éppenséggel van mit csinálni. Nagyon sokminden nem jut így hirtelen az eszembe, kétszer jöttem fel Ivettel februárban, meg is beszéltük, hogy szerdán délelőtt beülök hozzájuk órára, kíváncsi lettem volna a BGF-es hangulatra, de hát Ivett lemondta, vagyis pontosabban én kérdeztem rá kedd késő este. Szóval volt egy szabad szerda délelőttöm is. Most hétvégére fent maradtam, próbáltam tanulni, ami kisebb-nagyobb sikerrel össze is jött. Kiccsúval msn-ezgettünk, amit szintén nem részleteznék. Ma elmentem edzeni Kiccsú Kerijéhez, és hát lemegyek, átöltözök, meglátom az első olyan helyet, ahol nincs senki, mondom az jó lesz, mert akkor nem égetem magam senki előtt. Bemelegítek, leállok bicepszezni, erre egyből jön 2 csaj. Én meg teszem fel az 5 kilót mindkét oldalra... Hát, biztos röhögtek magukban a csajok, csak azt nem tudták, hogy a rúd maga 20 kiló. Kicsit érdekes volt, hogy nagy gyúrós csávók meg 1 gramm zsír nélküli csajok között mászkálok ott ÉN,  ropikarral és nagy hassal. Hát ez van, nem baj, azért jó volt edzeni egy keveset, ennyi mozgás kell. Vagyis még több kéne, amit talán reggeli futással tudok kicsit kiegészíteni. Na hát ez van, egyenlőre ennyi jutott eszembe, de igyekszek gyakrabban írni.
Majd még jelentkezek...