Na megint én vagyok az. Tudom,hogy már régóta nem jelentkeztem, de ennek több oka is van. Egyrészt hétvégén fennmaradtam, mert pénteken 4től még matek Zh volt, másrészt meg ez a hetem is eléggé "összetett" volt, hiszen egymás után 3 írtam Zh-t mobil gépekből, mikmakból, és statikából. Szóval ez így egy kicsit durva volt most.Március 15-én jöttem fel Pestre, ugye már a kétágyas szobába, hiszen szobatársat kaptam.Sanyi csak 17-én jött, ha jól emlékszek, aztán az előző helyéről pakolta átfelé a cuccokat, meg még a héten is hurcolászott ezt-azt, és mindig azt mondja, hogy még van, ami ottmaradt. Sanyi teológiára jár, és nem csak vallásos, hanem mélyen vallásos. Szóval látszik rajta rendesen, hogy biztos nem szokott bulizni, nem csajozik, hanem tényleg a vallás tölti be az életének jelentős részét. Szerény fiúnak tűnik, lehet, hogy csak azért, mert hogy még új itt, de lehet, hogy tényleg ilyen. Oszkárt ismerte már régebbről, végülis az ő segítségével került ide, és hát próbál beilleszkedni a közösségbe. (sőt, szerintem már mondhatni, hogy be is illeszkedett). A konyhában mindig vannak nagy beszélgetések, késő estig is, bár azért nekem olykor már fárasztó a sok viccelődés. És ami még kicsit zavar, hogy mindig nyitva hagyja az ajtót, nem kapcsolja le a villanyt, és néha éjszaka arra ébredek, hogy iszonyatosan horkol. De ilyen egyszer semmi hang, aztán meg nagyon durván elkezd. (Mert hát engem igazán nehéz felébreszteni, de valahogy sikerül :D) De végülis ebből nincs probléma, senki sem lehet tökéletes, nekem is biztos megvannak a magam hibái, csak nem veszem észre őket. Múlt héten, matek ZH előtt találkoztam Tomával meg Marcival a J-nél, aztán úgy mentünk a ZH-ra. Ők voltak fent megnézni a mobil gépek eredményt, én is voltam fent csütörtök délelőtt vagy 3x, de sehol semmi. Aztán csütörtök délután gyakon mondta Szigeti master, hogy most mondták neki, hogy ki kell javítania még vagy x ZH-t, mert ő is kapott, csak eddig nem tudott róla. Szóval pénteken 5től lehet megtekinteni. Még szerencse, hogy én 4től 6ig ZH-t írok. Szóval a lényeg az, hogy miközben mentünk át az audmax-ba, kiderült, hogy Marfciék megnézték az eredményemet, mert az enyémet Kaiser javította, úgyhogy már ki volt téve. És persze 10 pontot értem el, miértis ne, nehgoy véletlenül sikerüljön már,ha annyit tanultam rá. Ilyen hangulatban lehet igazán jó matek ZH-t írni, amit még az is tetéz, hogy amikor bementünk a terembe, egy bácsika - próbálva hangosan - felszólalt, hogy aki matek ZH-ra jött, az takarodjon kifelé, mert itt most az elektromágneses terekből lesz ZH. Nekem aztán ugyanmindegy - gondoltam magamban -  annyit tudnék teljesíteni ezen is, mint a matekon. AZtán fél óra várakozás után  jött az infó, hogy akkor másik terem. Ez volt az a pont, amikor már úgy voltam vele, hogy szarok az egészbe, ha egy termet nem bírnak rendesen lefoglalni egy ZH-ra. Aztán megláttam a feladatokat, mondom legjobb, póton találkozunk. Aztán csak nekiálltam, elkezdtem csinálgatni amit tudtam, meg azt is, amit nem. De a helyzeten sokat nem változtatott a dolog, amikor kijöttem a teremből, mondtam is Tomának, hogy nekem mindegy mit csinálunk,merre megyünk, csak innen húzzunk elfelé... Aztán eszembe jutott, hogy venni kéne ezt-azt, úgyhogy lementünk az allee alá a spar-ba, majd fel a 4-esre, és jön a második felvonás, a villamos csak a Baross utcáig közlekedik. Mint kiderült az OTP egyik fiókjában volt valami elhagyatott füstölgő táska, szóval elkísértem Tomát egy darabig, be akart menni egy DM-be, de persze hogy bezárt 7kor. Toma sietett haza, mert Anita megvédte a diplomamunkáját, aztán ünnepeltek, hívott engem is, de egyrészt nem akartam odatolakodni, másrészt meg a hangulatom nemigazán illett volna oda. Segítettünk egy villamospótló busznak, szegény csávót beküldték a sűrűjébe, csuklóssal kis utcából villamosmegálló mellett befordulni igen nagy mutatvány, főleg hogy vagy 3centivel ment el egy Scenic mellett. Megköszönte a segítséget a fiú, aztán zúzott is tovább, mert azért a Blaha elég forgalmas csomópont, villamos nélkül kb megbénul. Én inkább felültem egy 6osra, vissza a Móriczra, onnan meg 173E-vel nyugisan hazazötyögtem. Sanyi elment haza, úgyhogy hétvégére egyedül maradtam. Szombaton lett volna egy műszaki angol meg egy statika, de elaludtam, úgyhogy skippeltem mindkettőt. A hétvége eltelt valahogy, voltam edzeni is, na az még talán egy jó dolog volt a hétvégében. Hétfőn a délutánt megint kihagytam, kedden mobil gépek pótzh, bejött Ferencz Peti, a tavalyi ÁJGT gyakvezérem, nagyon jó fej, mondta is, hogy a katyusákat tegyük el, és csak úgy használjuk, hogy ne lássa :) Végülis majdnem ugyanaz volt ez a zh, mint amit elsőnek írtam, csak most a számításokat is jobban tudtam, szóval remélem, hogy jó tanár fogja javítani, és kapok rá valami x >= elégséges osztályzatot, mert igazán jól esne már egy kis biztatás, hogy lássam, van eredménye a tanulásnak. Szerdán mikmakra nyomtattam puskát, de túl sokat nem ért, bent épphogy le tudtam ülni, mert van 2 csoportra osztva az évfolyam, jött ott mindenki összevissza. Az egyik gyerek mögöttem azt mondta a tanárnak, hogy azért jött a korábbira, mert színházba megy este. Hát mondom IKSZDÉ, ennél valami jobbat is kitalálhatott volna, de a tanár is elmondta a véleményét erről. Amit tudtam, kipuskáztam, a többit meg úgy betippelgettem, végülis nem készültem rá, szóval ha bukó lesz, nem fogok magamba roskadni. Tegnap nem is mentem előadásokra, tanultam a statikát, mert muszáj megcsinálnom. A ZH-n csak a mi tanárunk volt bent, rendes is volt, járkált, segített, aztán mondta, hogy ezt maguknak 6-ra be kellene fejezni (5kor kezdtünk). Erre leült, 5:45-kor megkérdezi,hogy kész vagyunk-e már? Hát persze hogy nem voltunk, erre mondta, hogy ő már igen :D Végülis a ZH nem volt nehéz, ha nem lesz meg, az csakis kizárólag az én hibámból fog történni. Zh után megint lógó orral mentem vissza a koliba, de aztán Kiccsúval beszélgettem, kamoztunk, és azért valamivel jobb kedvem lett. Lefekvés előtt még összepakoltam, mert bár 8:23-kor indult a vonatom, előtte elmentem még edzeni, aztán reggel nem akartam senkit se felkelteni a pakolással. Így felkeltem 5kor, bár igaz, elgondolkodtam rajta, hogy visszaalszok, nem megyek én edzeni. De eszembe jutott, amit Attila mondott még a múltkor, hogy neki is van olyan, hogy nincs kedve menni, de ráparancsol magára, és mégis megy. Hát én is így voltam magammal, elindultam hát 6kor, szerencsére éppen elkaptam a buszt, így nem kellett a Bosnyákig gyalog mennem, aminek az értékét csak utólag tudtam meg. Ugyanis miután feljöttem a teremből, és indultam a vonathoz, a westend mellett sétálva (mert ugye csak 8kor nyit,így azon keresztül nem tudok menni) egyszer csak elszakadt az utazóm vállpántja, pont úgy, ahogy anno a másikon is. Szóval csak a nyugatiig kellett cipelnem, és szerencsére már a vonat is bent állt, egyből fel is tudtam szállni. De megint villantott a MÁV, 60 személyes kocsikat rakott össze, de a normál, 80 személyes kocsik helyjegyeit adta el. Szóval volt pár ember, aki csak így keresgette a székét, de hiába, mert nem volt olyan a kocsiban. Szolnoknál meg megáll mellettem egy szép hölgyemény, és mondja, hogy az ő jegye is ide szól. Hát mondom ennél nem kell jobb - gondoltam magamban - átadom én szívesen, azon ne múljék, legfeljebb átülök valahova, de mondta, hogy semmi gond, leül máshová, szokott ilyet csinálni a MÁV.Szóval most így vagyok valahogy, Hajdúszoboszló után, úton hazafelé. Igyekszek mihamarabb jelentkezni, de ez attól is függ, hgoy mennyi időm lesz, mert jövő héten megint ZH-k tömkelege, szám szerint 4, vagyis én ennyiről tudok.
Addigis a legjobbakat mindenkinek :)