Na hát akkor mindenek előtt boldog új évet mindenkinek így 2012 elején, legelső idei bejegyzésemben.  Tudom tudom, idejére sem emlékszem, mikor írtam utoljára, de hát ez van, ilyen a suli, elveszi az ember idejét a dolgoktól. Szerencsére túl vagyok mindkét vizsgámon (igen, mert 2 volt), matek és anyagismeret is letudva, ettől jobb jegy nincs is, (bár szebb lenne :D) és mostmár februárig szünet itthon. Nem mondom, annyira nem volt rossz ez a félév, de jól kitosztak velem, mert rengeteg tárgyból nem indul keresztfélév, mert nem fizetik a tanároknak, így alig lesznek óráim következő félévben. Ez bizonyos szempontból jó, bizonyos szempontból nem. Például a tanulmányaim szempontjából tragédia. De így lesz időm eljárni edzeni, felveszem az üzleti jogot, így nem kell megcsinálnom 6. félévben, meg még ki tudja, mi sül ki belőle. De az edzés mindenképpen fő céljaim között szerepel. De gondolom ez igazából senkit sem érdekel (bár lehet, hogy más sem, amit írok, de nemlényeg:D), úgyhogy inkább beszélek más dolgokról. Kittyvel megvagyunk, nincsenek nagy problémák, bár a szilveszter hogyismondjam... elég szar volt.
Miért? Bátorban voltunk, valami újonnan megnyílt presszóban, és mivel kocsival voltam, természetesen nem ihattam. Nem ismertem szinte senkit, Kiccsú meg elvolt Fannyval, meg ott volt Tibike is, vele meg ugye nagyon jóban van. Szóval a lényeg az volt, hogy Kiccsú ivott, jól érezte magát, én meg sehol semmi. De ez még nem lenne gond, mert úgy voltam vele, hogy jólvan, érezze jól magát, nem akarom elrontani az estéjét. Csak amikor táncoltunk, és folyamatosan a lábamra lépkedett, meg úgy kellett megfogni, hogy el ne essen, akkor azért kezdett telni a pohár... de persze észre se vette ezt az egészet, aztán a kabátom is tiszta víz lett egy malőr során, és amikor 2 körül megkérdeztem, hogy mikor akar menni, mondta,hogy még nem. Jó, akkor még nem megyünk. Én félrehúzódtam, magamban dühöngtem, vagy nem is tudom, hogy fejezzem ki magam, egy idő után utánam jött, és rángatott volna befelé táncolni. Mondtam, hogy nem akarok, mert nincs hozzá kedvem, erre "akkor menjünk,ha menni szeretnél". Egy szóval nem mondtam ilyet, de akkor már hiába mondtam,hogy maradjon nyugodtan, én elvagyok itt. Nem, ő nélkülem nem táncol (eddig azt csinálta). Aztán volt egy kis búcsúzkodás, sírás Fannyval, aztán mentünk. Hazafelé egy szót nem szólt, én sem, elbúcsúztunk, bement, én meg haza. A történethez hozzátartozik az is, hogy amikor értementem, azt mondta, hogy éjfélkor meg akar csókolni, hogy az egész év olyan boldog legyen, mint az a pillanat. Na hát éjfélkor márpedig előbb kívánt boldog új évet meg puszilgatott mindenkit, minthogy egyáltalán felém forduljon. De én nem szóltam, tisztában voltam vele, hogy ivott, most minek csináljak jelenetet. Na de mindegy, ez van. Most hirtelen nem tudom, hogy egyáltalán hol is tartottam, mert már másodjára fogok neki ennek a posztnak, de visszaolvasni meg most lusta vagyok. Nézzétek el nekem, ez van. Ezentúl igyekszek gyakrabban írni, remélem sikerülni is fog :D