Reggel kivételesen nem kellett korán kelnem, úgyhogy aludtam is ameddig tudtam, szóval vagy fél9-ig. Utána felkeltem, kaja, aztán már csörgött is a telefon, édesapa hív,hogy mit csinálok, meg hogy majd ő megmondja, hogy mit csináljak, ha nagyon unatkozok. A délelőtt éppenséggel eltelt a gép előtt, leugrottam mamáékhoz a Renault-val, utána kis déli siesta, aztán tettem-vettem, pakolgattam a középső udvaron. Délután elmentem mamához, mert mondta, hogy a fa tetején még van egy kis meggy, le kellene szedni. Hát igen, imádok létrázni, főleg ha szépen dől a létra is, de végülis sikerült a dolog. Mire hazajöttem, már itthon volt mindenki, segítettem megint édesapának, aztán vacsora. Mennék fel kicsit gépezni, erre csak ennyit hallok: "Ne felfele menjél, gyere ki, nézzük meg azt a fűnyírót!" Mivel a fűnyíró szar, aztán szétszedtem már félig, de nem találom a baj forrását. Ez volt olyan fél8 körül, hát igen, fél10 körül be is mentünk. Ebből a 2 órából a fűnyíró volt vagy 10 perc, a többit az a sok kocsi töltötte ki, ami most nálunk van. Szinte mindegyik fékbajos, tárcsa/betétcsere, meg itt van a gsi corsa, mert kerékcsapágyas. Hát jó, csináltuk, átnéztük őket. Este Attila előadta a szokásos műsort, hogy kapcsoljam ki a gépet, és feküdjünk lefelé, mert hogy neki így kell korán kelnie meg úgy kell korán kelnie. Nekem is korán kell kelnem, és éppenhogy leülök a gép elé, már mondja, mert ő már kikapcsolta a gépet, és akkor már nekem is ki kell. Na ebből van mindig a veszekedés, amit már eléggé unok. Na jó, hát egyenlőre ennyi.