Még a hét elején levelet írtam Áginak,aki annakidején a pszichológia szakkörtrendezte és tartotta.Mivel az utolsó összejövetelkor nem volt időm feltenni a kérdést,hogy milyen kép alakult ki benne rólam,ezért most egy üzenet formájában tettem meg ezt.Egy nap múlva jött is a válasz,ami (úgy gondolom) pozitív volt,és egyben rejtelmes,sejtelmes is (most csak 1-2 részt emelek ki belőle,amit fontosnak találok):
"Lelkes, intuitív, jó kisugárzású srácnak ismertelek meg, akit érző és érdeklődő jellemmel áldott vagy vert a sors...megbékélsz magaddal, kiismered magad, és lesz merszed büszkén vállalni azt az egyedi és különleges (férfi!)embert, aki vagy. Akkor majd elszegődik melléd az a méltó lány, aki értékelni és megbecsülni is tud Téged. Eddig eljutni viszont sok idő és gyakran fájdalmas tapasztalás..."
Hát hogy őszinte legyek,ezt a levelet vasárnap este kaptam meg,elolvastam ,aztán újra elolvastam,aztán még egyszer,és rájöttem,hogy rengeteg igazság van abban,amit Ági írt.És arra is rájöttem,hogy olyan vagyok amilyen,és nem mindig azt kell figyelnem,hogy mindenkinek megfeleljek.Nem tudom,hogy ezt most ennek a levélnek ,vagy valami más tudatalatti dolognak köszönhetem,de egész héten jó kedvem volt,és nem tört rám az a hülye érzés,hogy minek vagyok én itt,meg hogy engem nem kedvel senki.Végig vidám voltam,mosolyogtam,és leginkább ezt kaptam vissza az emberektől is!!!(Ellentétben azzal,mikor kis bánatos kis izé voltam,mert akkor a környezetemben levők is leginkább idegesek,szomorúak,gondterheltek voltak.)De hát mostmár jobban érzem magam,és ez a legfontosabb! :-)
Diával is "beszélgettem" MSN-en,és egy merész szerdai elhatározásra jutottam.Még nem tudom,mi lesz a vége,de remélem hogy jó lesz...
Valahogy Ivettel is jobban vagyok,bár nem beszélünk annyit MSN-en,mint régebben,de személyesen lehet,hogy valamivel többet beszélgetünk,mint ezelőtt,aminek viszont kifejezetten örülök.Viszont van egy olyan érzésem,hogy még mindig szereti Ádámot,de Hajó meg tetszik neki.Tehát nem tudom pontosan,hogy akkor most mi is van Vele,de az is lehet,hogy sohasem fogom Őt megérteni,pedig úgy érzem,hogy egyre jobban szeretem...
02.22. /Péntek/ - Heti összegzés
2008.02.23. 00:29Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://donbandeeblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr26350938
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
