Újra jó kedvem van. Nem tudom, miért van, de van.Szerdán nem volt semmi különös, pörögtek az órák,aztán a fél3assal mentem haza. A buszon beszélgettem a kereszttesóm unokatesójával, de a nevét még mindig nem tudom. De azt viszont megtudtam, hogy 19 éves, bár nem néztem volna ki belőle. Délután elvoltam itthon, msn meg minden, és ez a BridgeBuilder is nagyon le tud kötni. Hát mondjuk 200ezerért szerintem mindenkit le tudna kötni. Korán le akartam feküdni, de még írtam Gergőnek egy DVD-t, így hát 10 helyett fél 12-kor estem az ágyba.
Ma reggel egy busz volt, felszállt fél Pócs, de valahogy nem is boldog, hanem inkább szórakozott voltam, méghozzá egész nap. Angolból feleltem(5), és tanárnő megmondta, hogy mostmár gyakrabban fog feleltetni, és akkor, amikor látja, hogy nem tanulok, mert már három 5ösöm van. A táblánál mondtam a dolgokat,felírtam rá ezt-azt, aztán meg úgy mutogattam a krétával, mint valami meteorológus.(saját magam röhögtem ki)Az egyik szünetben Ivett pont az "Itt a piros hol a piros" trükköt nézte (Ha én akartam mutatni valami kártyatrükköt, mindig lebaszott érte.), én meg úgymond a "szemére vetettem" a dolgot. (Mármint hogy amit én mutatnék, azt nem nézi meg, ha más csinálja ugyanazt, akkor meg igen.) Erre valami mérges-dühös vagy nem is tudom milyen arccal rámnézett, de még úgy is olyan szép volt...azokkal a nagy őzike szemekkel...
Aztán az órák után benéztem a terembe, és láttam, hogy valamit ír. Gondoltam megkérdezem, erre mondta, hogy valami pályázathoz kell. A pingpongasztal foglalt volt, úgyhogy Ákos is bejött, és próbáltunk segíteni Ivettnek a saját jellemzésében XD. Aztán visszajött Brigi meg Detti, de ők 2kor(14:00) elmentek,mert ment a buszuk. Mi meg Ákossal még maradtunk, egy óra ide vagy oda, teljesen mindegy. (csak túl gyorsan eltelt) A szándék, hogy segítsünk, inkább viccelődéssé fajult, de így legalább láttam Ivettet mosolyogni...Olyan aranyos tud lenni...Mindegy, hogy nevet, vagy mérges, vagy "durcizik", valahogy mindenhogy megragad a szépsége. És nem a külseje,(hát azért az is nagyon ott van) hanem a belső, az a belülről fakadó őszinte nevetés...Én mondom, ha leadná a mosolyát a CNN, az egész világ mosolyogna. Na de aztán magára hagytuk, mert ment a busz. Remélem sikerült befejeznie. Hazafelé Ákossal végig szórakoztunk, előjött belőle megint az a sok hülyeség. Inkább lenne ilyen vidám mindig, mint olyan komoly, amilyen szokott lenni. Itthon leültem tanulni, de még csak most akarok hozzákezdeni, úgyhogy megyek is,mert a végén még elmúlik az akarat...
Hamarosan újra írok...